A magyar föld védelmében demonstráltak Debrecenben

A magyar föld védelmében demonstráltak Debrecenben

Forrás: alfahir.hu
2013. 06. 22.

A magyar föld védelmében demonstrációt tartott péntek délután Debrecen főterén a Jobbik és az Új Magyar Gárda. Ezen a napon került sor botrányos körülmények között a parlamentben a földtörvény megszavazására, aminek legitim voltát nemcsak a nemzeti párt vitatja.
Ágoston Tibor, a rendezvény főszónoka röviden ismertette a hallgatósággal a nap legfontosabb eseményeit: amikor az országgyűlés a földtörvényről készült szavazni, a Jobbik frakciója felvonult az elnöki emelvényre, és "A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás" feliratú transzparenst emelt föl. "Büszkék vagyunk a képviselőinkre" - szögezte le a Jobbik debreceni frakcióvezetője, majd a mikrofonhoz szólította képviselőtársát, Kulcsár Gábort.

A nemzeti ellenzék önkormányzati képviselője röviden felsorolta, hogy mik a legfőbb problémák a földtörvénnyel: nem akadályozza meg a külföldi, uniós és egyéb állampolgárok földszerzését; megerősíti a nagybirtokrendszert; továbbá nem biztosít megfelelő rendelkezési jogot a helyi, alulról építkező gazdaközösségeknek a földjeik felett. Röviden összefoglalva mindez annyit tesz, hogy a földtörvény semmilyen garanciát nem jelent arra, hogy a magyarság záros határidőn belül ne legyen földönfutó, bérrabszolga a saját hazájában.

Kulcsár Gábor azt is elmondta: a törvénytervezetet semmiféle társadalmi vita nem előzte meg. Szükség lett volna arra, hogy a képviselők tájékoztassák saját választóikat a törvény tartalmáról, a vitás pontokról és a saját törvényértelmezésükről, továbbá megválaszolják választóik kérdéseit. Arról nem is beszélve, hogy a képviselőknek ki kellett volna kérniük választóik véleményét ezen sorsdöntő jelentőségű törvénnyel kapcsolatban. Ám mindez nem történt meg. "Ezért fogalmazhatunk úgy, hogy ami ma történt a parlamentben, az a hazaárulás minősített esete" - foglalta össze a véleményét Kulcsár Gábor.

Ágoston Tibor ezután Spolár Editet szólította az emelvényre, akit úgy mutatott be: egy magyar édesanya. Spolár Edit elöljáróban köszönetét fejezte ki a Jobbik képviselői felé, amiért kiállnak a magyar föld védelmében. Mint mondta, jelen helyzetben minden honfitársunknak át kellene éreznie az ügy fontosságát, és minden felelősen gondolkodó magyar embernek tennie kellene azért a maga eszközeivel, hogy ne fosszanak meg bennünket talán utolsó megmaradt nemzeti vagyonunktól, az anyaföldtől. "Hamarosan arra ébredhetünk, hogy a zöldség, a gyümölcs és mindaz, amit a föld megterem, luxuscikknek fog számítani az egyszerű magyar ember számára" - fogalmazott az édesanya.

- Ne gondoljátok, hogy nem tudom, milyen az, amikor életet kell menteni - szólt a hallgatósághoz. - Asztmás gyermeket nevelek, és megtörtént már, hogy félelmében azt mondta nekem: anya, meg fogok halni. Most, még ha csak képletesen is, de ugyanígy kiált felénk az anyaföldünk is, ami végérvényesen elveszhet számunkra.

Ezután lejátszottak a résztvevőknek egy hangfelvételt, amely még 2010-ben, a gazdák Hajdúböszörményben tartott országos nagygyűlésén készült. A választási kampányban Orbán Viktor megígérte: "Az anyaföld nem kerülhet külföldi tulajdonba, amíg én ennek országnak a miniszterelnöke lehetek."

Mohácsi László református lelkész arról beszélt a megjelenteknek, hogy a Szentírás szakrális értékként, Isten ajándékaként tekint az anyaföldre, a globáltőke számára viszont a termőföld nem más, mint árucikk, kereskedelmi ügyletek tárgya. A Szent Korona-tan szerint a termőföld a Korona védelme alatt áll, és semmilyen körülmények között el nem idegeníthető. A lelkész fölelevenítette azt a ma is élő székelyföldi népszokást, hogy a tavaszt várva a falu népe határkerülést tart, ami szervesen kapcsolódik a vallásos érzéssel telített gazdálkodó ember hagyományaihoz. Megkerülik a falu határát, és imát mondanak a határkereszteknél a jó termésért.

- A mai kor embere számára természetes dolog, hogy bemegy az áruházba, és leemeli a polcról a feldolgozott és becsomagolt élelmiszert - fogalmazott Mohácsi László. - Eközben sokan bele sem gondolnak, hogy az egyszerű árucikknek tekintett termék mögött mennyi munka, mennyi hozzáadott érték áll.

- A mezőgazdaságban, élelmiszeriparban dolgozó magyar szakemberek tudását a világ minden pontján elismerik, a cukrásztól az agrármérnökig - jelentette ki a lelkész. - Az Unió éléstára lehetnénk, hiszen a magyar termőföld ma is harmincmillió embert tudna élelmezni, ha nem verik szét a mezőgazdaságunkat, élelmiszeriparunkat. Ehelyett azt látjuk, hogy Brüsszelben Cohn-Bendit féle alakok döntenek arról, hogy hazánk mikor és miért kerüljön szégyenpadra.

Ágoston Tibor megköszönte a rendezvény résztvevőinek, hogy a nagy hőség ellenére kilátogattak Debrecen főterére, hogy támogatásukról biztosítsák a magyar föld ügyét. Ugyanakkor csalódását is kifejezte, hogy ez a második Trianonnal felérő csapás néhány tucat ember ingerküszöbét érte el csupán.

- 1920 június negyedikén az emberek gyászba öltöztek, mert átérezték a történtek súlyát és fontosságát - mondta a képviselő. - Országszerte megkondultak a harangok a békediktátum aláírása után. Ma viszont azt tapasztaljuk, hogy az emberek többsége tájékozatlan és érdektelen, sokan pedig azt sem fogják fel, hogy ez a mai döntés mindannyiunk számára súlyos következményekkel jár, sőt az utódaink életét és sorsát is alapvető módon befolyásolja.

Ágoston Tibor résztvevője volt annak a tüntetéssorozatnak, amelyet a 2006 őszi gyalázatos események hívtak életre, és amely több mint négy éven át zajlott Debrecen főterén. A képviselő most kilátásba helyezte, hogy a Jobbik felújítja a tüntetéssorozatot, és mindaddig demonstrálni fog, amíg a magyar föld ügye nem rendeződik megnyugtatóan, a nemzet érdekeinek megfelelően.