Iszapbírkózás a földtörvény ügyében
Iszapbírkózás a földtörvény ügyében
Forrás: nepszava.hu
2013. 05. 29.
Kilép a Fidesz országgyűlési frakciójából és független képviselőként folytatja munkáját Ángyán József a földforgalmi törvény júniusi elfogadása után, ha a jogszabály nem a helyi gazdák érdekeit szolgálja. A volt Vidékfejlesztési Minisztériumi (VM) államtitkár frakciótársával, Bencsik Jánossal több mint 70 módosító indítványt nyújtott be az előterjesztéshez. A kormánytöbbség azonban az ellenzék módosítóival együtt összesen 209 javaslat mindegyikét leszavazta még a szakbizottsági ülésen.
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke szerint a változtatások ellenére továbbra is csak helyben lakó és életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkozó természetes személy szerezhetne földet Magyarországon, s a kormány a családi gazdaságokat kívánja erősíteni. A javaslat azonban az elmúlt időszakban a kormánypárti padsorokból is kapott bírálatot.
A tegnap kezdődött parlamenti általános vitában az MSZP nem nyújtott be kapcsolódó módosító javaslatokat a földtörvényhez, mert ezzel sem akarta legitimálni ezt a rossz törvényt - nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke úgy vélte, az előterjesztést vissza kellene vonni és egy konszenzussal alkotott új jogszabályt kellene benyújtani az Országgyűlés elé.
"A törvény jelenlegi szövege alapján a megemelt földterület birtoklásához már az is elég, ha valakinek van két tyúkja, s kap egy igazolást a hatóságtól, hogy állatot tart, de ugyanez a gond a vetőmagtermesztéssel is: ha valaki 1 hektáros terület meglétét igazolja, már jogosult az 1800 hektárra" - figyelmeztetett Gőgös. A szocialista szakpolitikus felháborítónak nevezte, hogy a törvénybe bekerült egy új passzus, mely szerint azok az agrártársaságok, amelyek a 90-es évek elején jogszerűen jutottak termőföldhöz, ha átalakulnak, elveszítik a földtulajdonukat. A föld elvileg a jogelődé lesz, ám azt homály fedi, mi történik akkor, ha jogutód nélkül alakul át az agrárcég.
Az ellenzéki szakpolitikus mindenképpen jó irányba tett lépésnek minősítette, hogy a javaslatból végül mégiscsak kivették az agrártársaságokat sújtó foglalkoztatási kötelezettséget. Eredetileg ugyanis a birtok nagyságától függően kellett volna bizonyos számú munkavállalót alkalmazni, ami a társasvállalkozásokat tönkre tette volna. Úgy vélte, valószínűleg a fideszes agrár-nagyvállalkozók a ütötték ki a szabályozásból ezt a pontot, amely egyébként a családi gazdaságokra nem vonatkozott volna.
"Az viszont érthetetlen, miért öntötték ki a fürdővízzel a gyereket is, miért nem vették figyelembe azt a módosító indítványunkat, hogy 30 hektáronként legyen kötelező egy-egy embert foglalkoztatni, de nem csak a társaságoknak, hanem a családi gazdaságoknak is. Erre nem volt fogadókészség, pedig mást sem hallunk a kormánytól, mint hogy panaszkodik a vidéki foglalkoztatás sanyarú helyzetére" - jegyezte meg Gőgös Zoltán.
Kedvező változásnak ítélte, hogy a földműves fogalmát kitágították, vagyis a társas agrárcégek tulajdonosai ezentúl magánemberként lehetnek földművesek. Ez elsősorban a családi alapú kft.-kre lehet érvényes. Megmaradt viszont az az előírás, hogy termőföldet csak földműves vásárolhat. Az MSZP-s szakpolitikus szerint ezzel nem is lenne baj, de nehezen értelmezhető, mit jelent az, hogy a földművesnek legyen bevallott jövedelme.
Gőgös azt is furcsállotta, hogy eltörölték a családi gazdaságok 500 hektáros birtok-maximumát. Ehelyett az új törvényjavaslatban a családtagoknak külön-külön akár 1200 hektárja is lehet. Miként az is hiányzik a jogszabálytervezetből, ami a jelenlegi törvényben még szerepel, hogy senki nem szerezheti meg egy település határában a termőföld negyedét. A szakpolitikus úgy vélte: ez megnyitja az utat a nagybirtokok előtt.
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke szerint a változtatások ellenére továbbra is csak helyben lakó és életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkozó természetes személy szerezhetne földet Magyarországon, s a kormány a családi gazdaságokat kívánja erősíteni. A javaslat azonban az elmúlt időszakban a kormánypárti padsorokból is kapott bírálatot.
A tegnap kezdődött parlamenti általános vitában az MSZP nem nyújtott be kapcsolódó módosító javaslatokat a földtörvényhez, mert ezzel sem akarta legitimálni ezt a rossz törvényt - nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke úgy vélte, az előterjesztést vissza kellene vonni és egy konszenzussal alkotott új jogszabályt kellene benyújtani az Országgyűlés elé.
"A törvény jelenlegi szövege alapján a megemelt földterület birtoklásához már az is elég, ha valakinek van két tyúkja, s kap egy igazolást a hatóságtól, hogy állatot tart, de ugyanez a gond a vetőmagtermesztéssel is: ha valaki 1 hektáros terület meglétét igazolja, már jogosult az 1800 hektárra" - figyelmeztetett Gőgös. A szocialista szakpolitikus felháborítónak nevezte, hogy a törvénybe bekerült egy új passzus, mely szerint azok az agrártársaságok, amelyek a 90-es évek elején jogszerűen jutottak termőföldhöz, ha átalakulnak, elveszítik a földtulajdonukat. A föld elvileg a jogelődé lesz, ám azt homály fedi, mi történik akkor, ha jogutód nélkül alakul át az agrárcég.
Az ellenzéki szakpolitikus mindenképpen jó irányba tett lépésnek minősítette, hogy a javaslatból végül mégiscsak kivették az agrártársaságokat sújtó foglalkoztatási kötelezettséget. Eredetileg ugyanis a birtok nagyságától függően kellett volna bizonyos számú munkavállalót alkalmazni, ami a társasvállalkozásokat tönkre tette volna. Úgy vélte, valószínűleg a fideszes agrár-nagyvállalkozók a ütötték ki a szabályozásból ezt a pontot, amely egyébként a családi gazdaságokra nem vonatkozott volna.
"Az viszont érthetetlen, miért öntötték ki a fürdővízzel a gyereket is, miért nem vették figyelembe azt a módosító indítványunkat, hogy 30 hektáronként legyen kötelező egy-egy embert foglalkoztatni, de nem csak a társaságoknak, hanem a családi gazdaságoknak is. Erre nem volt fogadókészség, pedig mást sem hallunk a kormánytól, mint hogy panaszkodik a vidéki foglalkoztatás sanyarú helyzetére" - jegyezte meg Gőgös Zoltán.
Kedvező változásnak ítélte, hogy a földműves fogalmát kitágították, vagyis a társas agrárcégek tulajdonosai ezentúl magánemberként lehetnek földművesek. Ez elsősorban a családi alapú kft.-kre lehet érvényes. Megmaradt viszont az az előírás, hogy termőföldet csak földműves vásárolhat. Az MSZP-s szakpolitikus szerint ezzel nem is lenne baj, de nehezen értelmezhető, mit jelent az, hogy a földművesnek legyen bevallott jövedelme.
Gőgös azt is furcsállotta, hogy eltörölték a családi gazdaságok 500 hektáros birtok-maximumát. Ehelyett az új törvényjavaslatban a családtagoknak külön-külön akár 1200 hektárja is lehet. Miként az is hiányzik a jogszabálytervezetből, ami a jelenlegi törvényben még szerepel, hogy senki nem szerezheti meg egy település határában a termőföld negyedét. A szakpolitikus úgy vélte: ez megnyitja az utat a nagybirtokok előtt.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 06. 01.