Mi is történt a Parlamentben Karácsony előtt...

Mi is történt a Parlamentben Karácsony előtt"

2012. december 17. - A magyar történelem sötét napja


2012. december 17-én a szavazást megelőző frakcióülésen „eligazított” kormánypárti képviselők név szerinti szavazáson 3 képviselő kivételével az MSZP-vel együtt (!!!) szavazták le saját kormány programjukat… Ángyán József módosító indítványa ugyanis az ismeretlen tartalmú
integrált mezőgazdasági termelésszervezés”helyett  a családi gazdaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó szabályokat tette volna sarkalatos törvénnyé. Annak ellenére szavazták le ezt a módosító indítványt,  hogy a Dr. Fazekas Sándor miniszter által „ a magyar vidék alkotmányának” nevezett Nemzeti Vidékstartégia kiemelt programja a „szövetkezet-fejlesztési program”*

Ez az átlag ember számára jelentéktelennek tűnő néhány szavas eltérés valójában az egész ország jövőjét fenyegető irányba fordítja a magyar mezőgazdaság és élelmiszertermelés szekerét. Éppen ellenkező irányba, mint amit eddig hirdettek, amivel választást nyerte. Ez azt jelenti, hogy a kormány  - saját programja ellenében - néhány tőkés érdekcsoport kezére játssza az élelmiszer monopóliumot, és erre a Parlament áldását adta… Ez a beláthatatlan következményekkel járó döntés kimeríti a hazaárulás fogalmát. A vidék pusztulásának felgyorsulása, a teljes kiszolgáltatottság, a fenntarthatóság szempontjaival szembemenő pusztító folyamatok, az élelmiszerellátás tőkés érdekeknek való kiszolgáltatása felmérhetetlen veszélyeket jelentenek. És mindez láthatóan valamiért nagyon-nagyon fontos volt Orbán Viktornak, aki nem átallott köztiszteletben álló képviselőket fenyegetni, zsarolni…

Hogy miről is beszél Ángyán József – mi az, amit a nagytőkések és gigabirtokosok lesajnálnak,”skanzennek” neveznek – és mi az, amit a rémült képviselők úgy szavaztak le, hogy valószínűleg azt sem tudták, hogy miről szavaztak"

Dániában az 1800-as évek második felében indult be a szövetkezeti mozgalom. A világhírű dán szövetkezeteket a feldolgozásra, kereskedelemre - a gazdák maguk hozták létre és üzemeltetik. Saját szövetkezetüknek adják el a terményeiket. Maguk döntenek az átvételi árról, és a feldolgozás, kereskedelem jövedelme is őket illeti. A dán gazdák a maguk urai. Kezükben tartják a feldolgozást és a kereskedelmet, így nem kiszolgáltatottak – ennek lehetőségét csavarta ki a magyar családi gazdaságok, a magyar vidék kezéből a most elfogadott Alaptörvény módosítás.

Az alábbi filmen bemutatunk egy klasszikus dán szövetkezetet, melyet 35 tejtermelő biogazda hozott létre. A bemutatott tejüzem termékei csúcs minőségűek, sorra nyerik a díjakat. A dán gazdaságok átlagos mérete 70 hektár körüli. Ítélje meg ki-ki maga, hogy skanzen-e, amit lát, vagy inkább az a fejlődés, amit saját gazdáink és saját vidékünk számára kívánatosnak tartunk"

Kormány törvényjavaslata alapján elfogadott Alaptörvény módosítás

„Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról ” szóló T/9400. számú törvényjavaslat:

"...az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a mezőgazdasági üzemre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”

A Parlament által leszavazott – Ángyán József által benyújtott módosító indítvány:

„Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról ”szóló T/9400. számú törvényjavaslathoz a következőmódosító javaslatot terjesztem elő

„…[az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre] a családi gazdaságokra, a szövetkezetekre és a mezőgazdasági üzemre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.” (A szögletes zárójelben levő szövegrész törlésre javasolt) http://www.parlament.hu/irom39/09400/09400-0001.pdf

* „A nemzeti érdekeinket szolgáló vidékstratégia a „magyar vidék alkotmánya”! „

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter

http://videkstrategia.kormany.hu/   7.6.5 Szövetkezés-fejlesztési program … 97.oldal






Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 01. 02.

© 2013 Kié legyen a föld?