Mátrai Mártát háznaggyá, Salamon Lászlót pedig alkotmánybíróvá választották az Országgyűlés hétfői, idei utolsó ülésén. Az alaptörvény harmadik módosítása szerint kétharmados többséget igénylő jogszabály lesz a földtörvény.

Sarkalatos, azaz kétharmados többséget igénylő jogszabály lesz a földtörvény az alaptörvény harmadik, a parlamentben hétfőn elfogadott módosítása szerint. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter javaslatára az Országgyűlés az év eleje óta hatályos alkotmányt azzal egészítette ki, hogy a termőföld- és az erdőtulajdon megszerzésének és hasznosításának korlátait, feltételeit, továbbá a mezőgazdasági üzemszabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Az indítványt 263 igen szavazattal, 87 ellenében fogadta el a Ház. A kormánypárti képviselők mellett a független Pősze Lajos és Rozgonyi Ernő – két korábban jobbikos képviselő – szavazott igennel, a fideszes Ángyán József viszont az ellenzéki frakciókhoz hasonlóan nemmel voksolt. A kormány júliusban terjesztette be az Országgyűlésnek az új földtörvényt, amelynek általános vitája októberben zárult le. A javaslathoz több mint kétszáz módosító indítvány érkezett, ezeket még nem tárgyalta a Ház.

Zöld út a járásbíróságoknak

Megszavazta a parlament a járásbírósági rendszer január 1-jei felállításához szükséges törvénymódosító csomagot is. A jogszabály alapján januártól a helyi bíróságok – a városi bíróságok jogutódjaként – a járási bíróságok lesznek, a munkaügyi bíróságok jogutódjaként pedig helyi szintű közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket.

A fővárosi kerületi bíróságok változatlan elnevezéssel működnek tovább járásbíróságként. A bíróságok elnevezése egyébként a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a Kecskeméti Városi Bíróság Kecskeméti Járásbíróság lesz.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd, első fokon eljáró különbíróságokként. A törvénycsomag emellett lehetőséget ad az elektronikus kapcsolattartásra a bírósággal, ha az ügyfél ezt választja a papíralapú helyett.

Háznagyot választottak

Háznaggyá, vagyis a házelnök politikai helyettesévé választotta a parlament hétfőn Mátrai Mártát. A titkos voksoláson 262 igen szavazattal, 37 nem ellenében megválasztott fideszes országgyűlési képviselő január 1-jétől tölti be az új posztot. A megválasztás után Mátrai Márta esküt tett, majd aláírta az esküokmányt.

A most létrejövő háznagyi tisztséget az áprilisban elfogadott új országgyűlési törvény szabályozza, amely szerint a háznagy azokat a feladat- és hatásköröket gyakorolja, amelyeket a házelnök az Országgyűlés Hivatalának szervezeti és működési szabályzatában átad neki.

Mátrai Márta 1998 óta országgyűlési képviselő, minden alkalommal a Fidesz Somogy megyei listájáról jutott be a parlamentbe, és első megválasztása óta néhány megszakítástól eltekintve a Fidesz frakcióvezető-helyettese is.

A háznagyot mentelmi jog illeti meg, és más keresőtevékenységet – a képviselői munkán kívül – nem végezhet. Javadalmazása megegyezik a miniszterek fizetésével, ha  parlamenti képviselő is egyben, képviselői munkájáért nem kap külön díjazást.

Alkotmánybíróvá választották Salamont

Alkotmánybíróvá választotta a parlament hétfőn Salamon Lászlót, a KDNP országgyűlési képviselőjét. A titkos szavazáson 263 képviselő voksolt igennel, 35 nemmel. Az MSZP és az LMP képviselői nem vették fel a szavazólapot.

Az eredmény kihirdetése – amelyet az ülésteremben követett figyelemmel Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és a testület több tagja is – után Salamon esküt tett, és aláírta az esküokmányt. Az új alkotmánybíró megválasztására azért volt szükség, mert 2013 februárjában távozik egy bíró a testületből, a második ciklusát töltő Bihari Mihály a hónap végén ugyanis betölti a 70 éves felső korhatárt.

Az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság múlt hétfőn jelölte alkotmánybírónak Salamon Lászlót, akit szerdán hallgatott meg az – eddig általa vezetett – alkotmányügyi bizottság. A testület ülésén hangsúlyozta, hogy megválasztása esetén legjobb tudása és lelkiismerete szerint fogja ellátni feladatát, és kiemelte: ahogyan a parlamenti bizottságot is pártatlanul vezette, úgy fog eljárni alkotmánybíróként is.

A 65 éves kereszténydemokrata politikusnak – aki 1990 óta tagja a parlamentnek – alkotmánybíróvá választása miatt le kell mondania képviselői mandátumáról, megüresedett helyét pedig a Fidesz–KDNP Pest megyei területi listájáról kell betöltenie a kormányoldalnak. A KDNP korábbi tájékoztatása szerint Salamon Lászlót Gaal Gergely, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnökhelyettese váltja a kereszténydemokraták parlamenti frakciójában.

Megyét váltott Balatonvilágos

A község képviselő-testületének kezdeményezésére a parlament 2013. január 1-jei hatállyal Veszprémtől Somogy megyéhez csatolta Balatonvilágost. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erről szóló határozati javaslatát 344 igen szavazattal fogadta el hétfőn az Országgyűlés, csak a szocialista Szekeres Imre tartózkodott. Balatonvilágoson idén januárban helyi népszavazást tartottak. A referendum érvénytelen volt, a megjelentek nagy része azonban támogatta a megyeváltást, az önkormányzat ezért folytatta az eljárást.

A kezdeményezést a Veszprém megyei önkormányzat tiszteletben tartotta, Somogy megye befogadta, a siófoki képviselő-testület egyetértett vele, az érintett közigazgatási és igazságügyi szervek nem emeltek kifogást ellene, sőt több szervezet támogatta, elsősorban Balatonvilágos és Siófok közelsége, a jobb közlekedési körülmények miatt. Balatonvilágos Fejér, Somogy és Veszprém megye találkozásánál fekszik, és 1961-ben nyerte el önállóságát.

Rogán Antal az idei utolsó parlamenti ülésnapon bejelentette, megértették a diákok követelését, és mostantól két kérést támasztanak csak a felsőoktatásba igyekvők felé: hogy fejezzék is be megkezdett tanulmányaikat, illetve hogy vállaljanak itthon munkát diplomaszerzés után.

Technikai jellegű módosítások

Elfogadta az új büntető törvénykönyv (Btk.) jövő nyári életbe lépéséhez kapcsolódó, mintegy félszáz másik jogszabályt módosító, több mint háromszáz paragrafusból álló törvénycsomagot a parlament hétfőn. A 265 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 36 tartózkodással megszavazott törvény számos technikai jellegű módosítás, átmeneti rendelkezés mellett több ponton megújítja a büntetés-végrehajtás szabályait.

Számos ponton változik a szabálysértési, a büntetőeljárási és a rendőrségi törvény, de a törvénycsomag tartalmaz rendelkezéseket például arra vonatkozóan is, hogy értesítsék a hatóságok a szexuális bűncselekmények áldozatait arról, ha az ügy vádlottja vagy elítéltje szabadlábra került.

Ezzel összefüggésben a javaslat indoklása a nemzetközi elvárásokra is hivatkozik és megállapítja: „a veszélyérzet a sértett szubjektív érzete, és mivel az elkövetőtől való félelem a sértett életminőségét igen kedvezőtlenül befolyásolhatja, ennek felülbírálatára nem adható objektív szempontrendszer. A javaslat ezért nem köti semmilyen feltételhez a sértetti kérelem előterjesztését és teljesítését.

Nyomós közérdek fűződik ahhoz, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjei ne éljenek félelemben, és hogy lelkiekben felkészülhessenek az elkövetővel való esetleges nem várt találkozásra”.