A volt vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár erről az Ökopolisz Alapítvány nyilvános fórumán beszélt, amelyen részt vett Szabó Rebeka (LMP) országgyűlési képviselő, valamint José Bové zöldpárti európai parlamenti képviselő is.

A fideszes képviselő két jelentést készített "a földügyek visszásságairól", amelyek alapján az ellenzéki pártok azt látták igazolva, hogy az Orbán-kormány nem a helyi, családi gazdálkodókat hozza helyzetbe, hanem klientúraépítésre használja az állami földbérlet-pályázatokat.

A fórumon Ángyán József kijelentette: "azért vagyok a Fidesz-frakció tagja, mert szeretném, hogy a néppárti politika polgárjogot nyerjen a saját kormányomnál". Ezzel politikustársainak arra a felvetésére válaszolt, hogy miért ül még mindig a Fidesz-frakcióban. Hangsúlyozta: a változtatás lehetőségének szándéka munkál benne, hogy igazáról képviselőtársait meggyőzze.

Ángyán József aláhúzta: a magyar mezőgazdaság jövőjét a családi gazdaságok jelentik, kisebbek és nagyobbak egyaránt. Rámutatott: ezek a gazdasági egységek viszont csak akkor lehetnek versenyképesek a piacon, ha szövetkeznek egymással.

Ángyán József úgy vélte: a magyar mezőgazdaság egy ilyen irányváltás nélkül a dél-amerikai utat járhatja be, ahol a nagy tőkés társaságok az uralkodók, és ők jelentik a meghatározó gazdasági erőt. Erre utaló jelek a volt államtitkár szerint már most felfedezhetők. Példaként említette, hogy az általa vizsgált három megyében - Baranyában, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Fejérben - átlagosan a bérbe adott állami földek 80 százalékát 24 gazdasági társaság szerezte meg.

A kisebb gazdaságok - megyétől függően - 15-25 százalék bérelhető földhöz jutottak. Megemlítette: kialakulóban van Magyarországon egy új, a mezőgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz köthető oligarcha, nagytőkés réteg, amelynek csak a piaci pozíciók fontosak. Példaként hozta, hogy van olyan cég, amely a hungarikumnak mondott áruját 51 százalékban Németországban beszerzett alapanyagból állítja elő, a cégcsoport működését pedig egy Szingapúrban bejegyzett offshore cég fogja össze.

Szabó Rebeka arról beszélt, hogy a - külföldön földzsákmányolásnak nevezett - földszerzés folyamata Magyarországon is elkezdődött. Ezt szerinte civil összefogással meg kell akadályozni, hogy a magyar termőföld ne az új földesurak, oligarchák kezébe kerüljön, hanem fel lehessen építeni a fenntarthatóság elvére épülő magyar mezőgazdaságot. José Bové azt hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-önrendelkezésre minden országnak joga van.

Ez azt jelenti, hogy minden állam szabadon gondoskodhat lakóinak élelmiszer-ellátásáról külső beavatkozás nélkül. Elmondta: adatai szerint Magyarországon az agráriumban száz nagy cég annyi támogatást kap, mint 140 ezer kisebb termelő, ami szerinte tarthatatlan.