A kormány egy szupertestületet hozna létre több minisztérium és hatóság részvételével a zsebszerződések feltárása érdekében. Pedig az ön elnöki kinevezésekor Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úgy fogalmazott: a kormány a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek szánta azt a szerepet, hogy kiszűrje a spekulatív ügyleteket, az illegális földvásárlási szerződéseket. Az NFA miért nem kapott helyet ebben a testületben"

Az NFA feladatainak csak egy részterületét jelenti a spekulatív földügyletek kiszűrése. Elsődleges feladatunk az, hogy az állam tulajdonában lévő termőföldek megfelelő hasznosításáról gondoskodjunk. Nekünk nincs semmiféle hatósági szerepünk, mi nem vizsgálhatjuk már megkötött polgári szerződések tartalmát.

Ráadásul a zsebszerződéseknek, amelyek többnyire a külföldiek burkolt földtulajdonszerzését takarják, épp az a sajátosságuk, hogy csak ritkán kerülnek nyilvánosságra. Mi mindössze egy dolgot tehetünk: ha ilyen szerződésre utaló körülményeket tapasztalunk, s lehetőségünk van a lépésre, akkor élünk az állam elővásárlási jogával.

Azért találtak ilyen spekulatív földügyleteket"

Legutóbb Szolnok megyében éltünk az elővásárlási jogunkkal egy 131 hektáros terület esetében. Azért döntöttünk az adott terület megvásárlása mellett, mert az eredeti vevőjelölt egyrészt nem lakott helyben, sőt, épp ellenkezőleg: az ország másik végében lakott; másrészt úgy ítéltük meg, hogy valószínűleg nem is ő az igazi vevő, hanem ő csak egy stróman.

Két év múlva Magyarországon is lejár a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratórium. Ön szerint jogosan tartanak a magyar agrárium szereplői a külföldi tőkétől"

A magyar termőföld kecsegtető mindazok számára, akik tisztában vannak hazánk agrárteljesítményével. Sokszor hallani a globális klímaváltozásról, a felmelegedéstől, s arról is sokat olvasni, hogy a víz megszerzéséért akár háborúk kirobbanásával is számolni kell.

Magyarországon viszont a számtalan kisebb-nagyobb folyóknak és a jelentős nagyságú vízgyűjtő területeknek köszönhetően egyelőre nem kell vízhiánytól tartani. Nem szabad megfeledkezni azonban Nyugat-Európa és a fejlett világ intézményi befektetőiről, akik a befektetési kényszerükből fakadóan ugrásra készen állnak, s azt várják, hogy a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium véget érjen.

Nagyot téved, aki abban a hiszemben él, hogy ezek a befektetők a tőkehiánytól szenvednének a válság miatt: óriási tőkét halmoztak fel, aminek megtérülő befektetést keresnek. A termőföld pedig ilyen érték. S bár nem tennék egyenlőségjelet egy nemzet szuverenitása és a földtulajdon közé (az előbbi ennél szélesebb fogalom), de azt gondolom, a magyar földnek magyar tulajdonban kell maradnia. A földek ára még mindig jóval alacsonyabb, mint tőlünk nyugatra. Ezért azonban jogos a félelem.

Akkor még a piacnyitás előtt érdemes földet venni"

Kistulajdonosként, de a Földalapkezelő elnökeként is óvatosságra intenék mindenkit. Valóban találni olyan példákat, hogy társas vállalkozások, amelyek a saját maguk jogán nem szerezhetnek földet, közvetítők és strómanok útján ezt mégis megteszik, mert nyíltan arra játszanak, hogy 2014 után itt kegyetlenül meg fog lódulni a földpiac.

Ebbe az árfelhajtási játékba a termelő tevékenységet folytatók viszont biztosan nem fognak beszállni. Mert lehet ugyan, hogy rövidtávon viszonylag nagy haszonra tesznek szert spekuláció révén, de egyúttal elvesztenek egy hosszútávra szóló biztos megélhetési lehetőséget. A földpiacon a moratórium után is előbb-utóbb be fog állni a kereslet és a kínálat egyensúlya - ha nem is olyan magas árszinten, mint Nyugat-Európában. A földből élők számára a földtulajdon nem spekuláció kérdése.

Ön szerint mi lesz az osztatlan közös tulajdonban lévő földek sorsa"

Ezt a problémát csak nagyon lassan lehet rendezni, a megoldást gyorsítaná, ha minél hamarabb megszületne a birtokrendezési törvény. Az NFA azt a politikát folytatja, hogy ahol a magyar állam termőföld esetén osztatlan közös tulajdonban van, ott el kell döntenünk, mi az adott földterülettel kapcsolatos stratégiánk. Ha fontos a számunkra, akkor inkább beljebb megyünk, és ajánlatot teszünk a többi tulajdonosnak. Ha úgy ítéljük meg, hogy nem ígéretes, akkor inkább igyekezünk megszabadulni tőle.

Egyik is, másik is a birtokkoncentráció irányába hat. Megjegyzem: Magyarországon a földhasználat szerkezete egészségesebb képet mutat, mint a tulajdonosi szerkezet. Magyarán: sokkal több a földtulajdonos, mint a földhasználó - ez a rendszerváltozás utáni kárpótlás sajátos következményeként alakult ki. Naponta kapunk olyan levelet, amelyben a kárpótlásban földhöz jutott személyek - akik azt sem tudják, hol található a földjük, vagy milyen helyrajzi szám alatt tartják azt nyilván - felajánlják a földterületet a magyar államnak.

Teszik ezt akár ingyen is, csak hogy szabaduljanak tőle, mert a hatóságok a földhasznosításra vonatkozó kötelezettséget - a gyommentesítést, a kultúrállapot megőrzését - számon kérik mindenkitől. Mi mégsem minden esetben mondunk igent.

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium leköszönt államtitkára szerint a Földalapkezelő által haszonbérletbe meghirdetett termőföldterületek rendre oligarchák kezébe kerülnek. Mi a véleménye erről"

Azért nem tudok mit kezdeni a politikusok egyes megnyilvánulásaival, hangozzék az el bárkinek is a szájából, mert csak a haszonbérleti pályázati rendszerben használatos fogalmakat tudom értelmezni. Ezek között az oligarcha szó nem szerepel.

Mióta tartja a kapcsolatot a volt államtitkárral" Netán még abból a korszakából ismeri Ángyán Józsefet, amikor a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésein formálta a politikát"