Nagy zűr Kishantoson: szántanák, ha hagynák

Bitay szerint utóbbi kárt okozott az államnak azzal, hogy nem engedte beszántani a területet. Elmondta azt is, hogy a megkötött szerződés kötelezi a helyi gazdákat, akik a gazdálkodási tervükben számos kötelezettséget vállaltak, de nem tudják azokat végrehajtani, mert nem jutnak hozzá a területhez. A politikus tudatos provokációnak nevezte a kishantosiak akcióit, mert a volt bérlőknek semmilyen jogosultságuk nincs használni a földterületet. Az államtitkár szerint az ügynek „politikai vonulata” is van, hiszen a kishantosiak vezetője, Ács Sándorné egy párt képviseletében elindult a parlamenti választáson. Ács mindössze 1,26 százaléknyi szavazatot kapott, szemben a győztes fideszes jelölt 47,82 százalékos eredményével. A politikai szálat erősíti az, hogy az Index szerint Szabó Rebeka, az Együtt-PM szakpolitikusa, volt LMP-s képviselő is Kishantosra tart.

A hírportál szerint a Greenpeace Magyarország aktivistái már a helyszínen vannak. Februárban ők tettek büntető feljelentést és indítottak pert a kishantosi állapotok miatt hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, és jelenleg is perben állnak Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel. A kishantosi oktatási és termelési központot annak idején német-magyar kormányközi program keretében indították, szakmai alapjait a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete tervezte meg, dán közreműködéssel. A fő profil (bio vetőmag előállítása) mellett működött itt népfőiskola is. A kérdéses 452 hektáros területre összesen 10 pályázatot írt ki a Nemzeti Földalap, a kishantosiak egyetlen hektár földet sem nyertek. A nyertesek között állítólag van salgótarjáni építési vállalkozás, amely a pályázat beadása előtt változtatott székhelyet és nevet, bár a tevékenységi kört elfelejtette.