Lap,szem,le - 2013.09.14
Lap,szem,le - 2013.09.14
Több környező ország kormánya is érdeklődik az új magyar földtörvény iránt; több mint ötszörösére nőtt a menedékjogért folyamodók száma idén.
Hatékony a zsebszerződések ellen
Több környező ország kormánya is érdeklődik az új magyar földtörvény iránt - írta a Magyar Nemzet szombaton.Bitay Márton, az állami földprogramért felelős államtitkár szerint ez nem véletlen, hiszen a kormány Európa egyik legszigorúbb földtörvényét alkotta meg, amely kizárja a külföldi és hazai spekulánsok megjelenését a termőföldpiacon. Mint mondta, a jogszabály komoly érdeklődést váltott ki a szlovák, a román és a lengyel kormány részéről is.
Kiemelte, hogy a törvény a legjobb megoldás a zsebszerződések semlegesítésére is. A jogszabály januárban életbe lépő passzusai miatt már lehetetlen lesz a korábbi megállapodások alapján bejegyeztetni tulajdonjog-változást a földhivataloknál, ettől kezdve ugyanis kizárólag az állam által előállított, egyedileg jelölt dokumentumon lehet termőföld-adásvételi szerződést kötni.
Kiemelte, hogy a törvény a legjobb megoldás a zsebszerződések semlegesítésére is. A jogszabály januárban életbe lépő passzusai miatt már lehetetlen lesz a korábbi megállapodások alapján bejegyeztetni tulajdonjog-változást a földhivataloknál, ettől kezdve ugyanis kizárólag az állam által előállított, egyedileg jelölt dokumentumon lehet termőföld-adásvételi szerződést kötni.
Szíriából és Koszovóból érkeznek a legtöbben
Az idén június végéig több mint ötszörösére nőtt a menedékjogért folyamodók száma a tavalyi év első feléhez viszonyítva, szeptemberig pedig már nyolcszor több kérelmet regisztráltak, mint 2012 egészében - írta a Népszabadság szombati számában. Míg 2011-ben nem egészen 1700, tavaly 2100-nál alig valamivel több menedékkérő volt, az idén a számuk már megközelíti a 16 ezret. A lap összeállítása szerint nem elsősorban a válságövezetből érkezők száma emelkedett rohamosan - Szíriából eddig nem egészen hatszázan jöttek - hanem például a koszovóiaké, akik a korábbihoz képest 60-szor annyian voltak.
Daragó Réka, a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal sajtóreferense szerint a menedékkérelmek megugrásának elsősorban az lehet az oka, hogy januártól nem volt lehetőség a menedékkérők idegenrendészeti őrizetének elrendelésére, amivel sokan visszaéltek: menekültstátust kértek, majd a mozgásszabadságot kihasználva az eljárás befejezése előtt valamelyik nyugat-európai államba, jellemzően Németországba, Svédországba vagy Angliába távoztak.
Daragó Réka, a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal sajtóreferense szerint a menedékkérelmek megugrásának elsősorban az lehet az oka, hogy januártól nem volt lehetőség a menedékkérők idegenrendészeti őrizetének elrendelésére, amivel sokan visszaéltek: menekültstátust kértek, majd a mozgásszabadságot kihasználva az eljárás befejezése előtt valamelyik nyugat-európai államba, jellemzően Németországba, Svédországba vagy Angliába távoztak.
Kifizetnék a beragadt szabadságot
Egyszeri és kivételes alkalomként lehetőséget adna Kósa Lajos törvényjavaslata arra, hogy a munkáltató kifizesse a bennragadt szabadnapokat. A fideszes képviselő arra hivatkozik, hogy például a multiáruház árufeltöltőjénél vagy éppen egy minisztériumi alkalmazottnál is előfordulhat, hogy a munkáltató évek óta nem tudja kiadni az összes szabadnapot, holott ez a dolgozóknak alanyi jogon jár. - írja a Magyar Hírlap.
Debrecen polgármestere szerint a javaslat elfogadásával tiszta viszonyokat lehet teremteni, természetesen a munkaadó és a munkáltató közös megegyezésének feltételével. A módosítás azért adna csak egyszeri alkalmat erre, hogy ne lehessen a későbbiekben visszaélni a lehetőséggel. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta, hogy időnként valóban érdemes lehet áttekinteni a szabadságok ügyét, és ha a munkáltató törvénytelen módon nem adta ki az összes szabadnapot, akkor megoldás lehet a fizetés.
Ez azonban semmi esetre sem lehet általános. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára azonban éppen azt kifogásolja, hogy csak egyszeri alkalomról szól a javaslat. Szerinte egyes ágazatokban, például a kereskedelemben, nagyon nehéz kiadni az összes napot. Jelezte azt is, hogy erről mindenképpen tárgyalnia kellene a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak is.
Debrecen polgármestere szerint a javaslat elfogadásával tiszta viszonyokat lehet teremteni, természetesen a munkaadó és a munkáltató közös megegyezésének feltételével. A módosítás azért adna csak egyszeri alkalmat erre, hogy ne lehessen a későbbiekben visszaélni a lehetőséggel. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta, hogy időnként valóban érdemes lehet áttekinteni a szabadságok ügyét, és ha a munkáltató törvénytelen módon nem adta ki az összes szabadnapot, akkor megoldás lehet a fizetés.
Ez azonban semmi esetre sem lehet általános. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára azonban éppen azt kifogásolja, hogy csak egyszeri alkalomról szól a javaslat. Szerinte egyes ágazatokban, például a kereskedelemben, nagyon nehéz kiadni az összes napot. Jelezte azt is, hogy erről mindenképpen tárgyalnia kellene a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak is.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 09. 18.