Nem tart a megabirtokoktól Obreczán Ferenc
Nem tart a megabirtokoktól Obreczán Ferenc
A június végén elfogadott földtörvény számos kérdést vetett fel: sokan a családi megabirtokoktól óvnak, mások szerint a birtokolható földterület csökkenése a nagyüzemi tej- és sertésipart fenyegeti. Jövőre ráadásul lejár az uniós földvásárlási moratórium is, bár az új szabályozás egyértelműen hazai termelőknek kedvez. A törvény ismert kereteiről Obreczán Ferenc MAGOSZ-főtitkár nyilatkozott a Rádió Orient műsorában.
Bár a földtörvény már hatályosnak számít, részleteit csak az őszi ülésszakban várható üzemszabályozási rendelet tartalmazza majd, ami pontosítja a mezőgazdasági üzem és a családi gazdaság fogalmát, működési feltételeit, s egyértelművé teszi, hogyan juthatnak földhöz a gazdálkodó családtagjai. A rendelet elfogadásáig viszont még sok a homályos pont - ezek tisztázásához nyújtott segítséget Obreczán Ferenc, aMagyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének képviselője.
Nem lesznek tízezer hektáros klánbirtokok
Családi gazdaságok, egyéni vállalkozók esetében 300 hektár a tulajdonmaximum, de minden jogcímet összeszámítva legfeljebb 1200 hektáron lehet földhasználatot folytatni. Attól azonban nem kell tartani, hogy a családon belül összeadódva több ezer hektáros haszonbérlet jöjjön létre, a MAGOSZ főtitkára kijelentette, a készülő üzemszabályozási törvény nem teszi lehetővé megabirtokok működését.
„Magyarországon sajnos elválik a föld tulajdonosa és a használója”- mondta Obreczán Ferenc. Az új földtörvény értelmében termőföldet csak minősített földműves vásárolhat, vagyis olyan természetes személy, aki megfelelő szakképzettséggel, vagy legalább 3 éves gyakorlattal rendelkezik, illetve egy mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25 százalékos aktív tulajdonosa. Földműves minősítés nélkül öröklés és ajándékozás révén lehet földtulajdonhoz jutni, az öröklés rendjét azonban Polgári Törvénykönyv még nem szabályozza, ez rögzítésre vár - mutatott rá Obreczán Ferenc. Az ajándékozás tulajdonjog kötetlen átadásával jár, de továbbra is adott családon belül az úgy nevezett szívességi földhasználat, amely lehetővé teszi a földhasználónak, hogy saját jogcímén támogatást igényelhessen.
Házasodik a gazda
Ha a családi gazdaság elérte a birtokmaximumot, nem okoz akadályt a földvételnél, haszonbérletnél, ha a családból házasság révén újabb család válik ki. „Biztosítani kell a kezdő fiataloknak is a földszerzést” - hangsúlyozta a MAGOSZ képviselője hozzátéve, így a fiatal gazdák így új alapon indulhatnak. Az utódlás kérdése világszerte gondot jelent, Magyarországon 10 százalékot tesz ki azon fiatalok aránya, akik mezőgazdaságból kívánnak megélni.
Döntsenek a helyiek
Obreczán Ferenc kiemelte, a földtörvény helyi gazdák érdekeit védi. E célt szolgálja, hogy kiköti, a gazdálkodónak a művelt terület közigazgatási határán belül kell laknia legalább egy évig. Gazdabarát intézkedés továbbá, hogy helyi földbizottságok véleményezik az adásvételt, s a felügyeleti szervek által készített elővásárlási rangsort módosíthatják, egyenrangú igénylők között pedig döntési joggal bír. A földbizottságok tagjai a helyiek közül kerülnek ki, de visszahívhatóak, vagyis ha nem jól végzik a feladatukat, a közösség hatásköre fellépni, a korrupciót megakadályozni. Az országos szintű felügyeleti szervek megsemmisíthetik a helyi bizottság döntését, ha az törvényellenesnek bizonyul. A tulajdon szentségét emellett továbbra is őrzi a földbirtokos törvényben rögzített joga, hogy eladás és bérbeadás során a maga válasszon, kinek adja a földjét.
Drága géphez képzett munkaerő kell
A korábbi tervekkel ellentétben, a földtörvény nem köti ki, hogy helyi munkaerőt kellene alkalmaznia a gazdálkodónak. A MAGOSZ főtitkára közölte, az ellenzéki bírálatok után a törvényhozók belátták, hogy a foglalkoztatás kikényszerítése felesleges, a gazdák így is törekszenek minél több helyi munkavállalót alkalmazni, a „a jövő feladata, pedig az lesz hogy megfelelő szakutánpótlást építsünk ki”. „Ma egy nyolc-tíz milliós gépbe nem lehet hat osztállyal beülni” - fejtegette Obreczán Ferenc.
Nagyot kaszálnak"
Az Európai Unió mintegy 300 milliárd forintnyi területalapú támogatást nyújt Magyarországnak. A földtörvény 13. paragrafusa rendelkezik arról, hogy a pályázati pénzekkel való visszaélés ne történhessen meg. Így az uniós támogatásért cserébe öt évig folyamatosan művelni kell a termőterületet, közben azt a gazdálkodó nem értékesítheti, nem adhatja bérbe. Ha a vállalt kötelezettségét megszegi, az az MVH légi ellenőrzései során is kiderül a földműves pedig szankciókra számíthat. Agrár környezetgazdálkodási területen szigorú előírások kötik meg, hogy egészségre nem káros vegyszerekkel, csökkentett műtrágyázással kell kezelni a területet, ha ezt a termelő nem teljesíti, elesik a támogatástól és teljes visszafizetésre kötelezhető.
Minden ország védi a földjét
2014 május elsejével lejár az uniós földvásárlási moratórium, s ekkor lép hatályba a földtörvény eladással kapcsolatos rendelkezése. A MAGOSZ főtitkára szerint jogi ütközés nem áll fenn. Azonban hozzáfűzte: „minden ország védi a földjét.” Magyarország földtörvénye nem példa nélküli, Ausztria és Szlovákia sem könnyíti meg az uniós állampolgárok földhöz jutását. Hazánkban a külföldi földvásárlónak a letelepedés mellett szakirányú végzettség és gyakorlat kritériumának kell megfelelnie.
Obreczán Ferenc nem ért egyet a kritikusokkal, akik az egy kézben összpontosuló állattenyésztésre és vetőmagtermelésre használt földterület csökkentése miatt a nagyüzemi gazdálkodást veszélyeztetve látják. Az 1800 hektárban maximalizált birtokméret nem feltétlen akadálya a sikeres működésnek, a termelői összefogás megoldást nyújthat.
Bár nem aratott osztatlan tetszést, december 31-ig módosítható a földtörvény, az érdekképviseletek továbbra is fogadják a lakossági javaslatokat. Azonban a MAGOSZ becslése szerint pozitív hatása máris érzékelhető: mozgásba hozta a földpiacot és az árak emelkednek.
Bár a földtörvény már hatályosnak számít, részleteit csak az őszi ülésszakban várható üzemszabályozási rendelet tartalmazza majd, ami pontosítja a mezőgazdasági üzem és a családi gazdaság fogalmát, működési feltételeit, s egyértelművé teszi, hogyan juthatnak földhöz a gazdálkodó családtagjai. A rendelet elfogadásáig viszont még sok a homályos pont - ezek tisztázásához nyújtott segítséget Obreczán Ferenc, aMagyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének képviselője.
Nem lesznek tízezer hektáros klánbirtokok
Családi gazdaságok, egyéni vállalkozók esetében 300 hektár a tulajdonmaximum, de minden jogcímet összeszámítva legfeljebb 1200 hektáron lehet földhasználatot folytatni. Attól azonban nem kell tartani, hogy a családon belül összeadódva több ezer hektáros haszonbérlet jöjjön létre, a MAGOSZ főtitkára kijelentette, a készülő üzemszabályozási törvény nem teszi lehetővé megabirtokok működését.
„Magyarországon sajnos elválik a föld tulajdonosa és a használója”- mondta Obreczán Ferenc. Az új földtörvény értelmében termőföldet csak minősített földműves vásárolhat, vagyis olyan természetes személy, aki megfelelő szakképzettséggel, vagy legalább 3 éves gyakorlattal rendelkezik, illetve egy mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25 százalékos aktív tulajdonosa. Földműves minősítés nélkül öröklés és ajándékozás révén lehet földtulajdonhoz jutni, az öröklés rendjét azonban Polgári Törvénykönyv még nem szabályozza, ez rögzítésre vár - mutatott rá Obreczán Ferenc. Az ajándékozás tulajdonjog kötetlen átadásával jár, de továbbra is adott családon belül az úgy nevezett szívességi földhasználat, amely lehetővé teszi a földhasználónak, hogy saját jogcímén támogatást igényelhessen.
Házasodik a gazda
Ha a családi gazdaság elérte a birtokmaximumot, nem okoz akadályt a földvételnél, haszonbérletnél, ha a családból házasság révén újabb család válik ki. „Biztosítani kell a kezdő fiataloknak is a földszerzést” - hangsúlyozta a MAGOSZ képviselője hozzátéve, így a fiatal gazdák így új alapon indulhatnak. Az utódlás kérdése világszerte gondot jelent, Magyarországon 10 százalékot tesz ki azon fiatalok aránya, akik mezőgazdaságból kívánnak megélni.
Döntsenek a helyiek
Obreczán Ferenc kiemelte, a földtörvény helyi gazdák érdekeit védi. E célt szolgálja, hogy kiköti, a gazdálkodónak a művelt terület közigazgatási határán belül kell laknia legalább egy évig. Gazdabarát intézkedés továbbá, hogy helyi földbizottságok véleményezik az adásvételt, s a felügyeleti szervek által készített elővásárlási rangsort módosíthatják, egyenrangú igénylők között pedig döntési joggal bír. A földbizottságok tagjai a helyiek közül kerülnek ki, de visszahívhatóak, vagyis ha nem jól végzik a feladatukat, a közösség hatásköre fellépni, a korrupciót megakadályozni. Az országos szintű felügyeleti szervek megsemmisíthetik a helyi bizottság döntését, ha az törvényellenesnek bizonyul. A tulajdon szentségét emellett továbbra is őrzi a földbirtokos törvényben rögzített joga, hogy eladás és bérbeadás során a maga válasszon, kinek adja a földjét.
Drága géphez képzett munkaerő kell
A korábbi tervekkel ellentétben, a földtörvény nem köti ki, hogy helyi munkaerőt kellene alkalmaznia a gazdálkodónak. A MAGOSZ főtitkára közölte, az ellenzéki bírálatok után a törvényhozók belátták, hogy a foglalkoztatás kikényszerítése felesleges, a gazdák így is törekszenek minél több helyi munkavállalót alkalmazni, a „a jövő feladata, pedig az lesz hogy megfelelő szakutánpótlást építsünk ki”. „Ma egy nyolc-tíz milliós gépbe nem lehet hat osztállyal beülni” - fejtegette Obreczán Ferenc.
Nagyot kaszálnak"
Az Európai Unió mintegy 300 milliárd forintnyi területalapú támogatást nyújt Magyarországnak. A földtörvény 13. paragrafusa rendelkezik arról, hogy a pályázati pénzekkel való visszaélés ne történhessen meg. Így az uniós támogatásért cserébe öt évig folyamatosan művelni kell a termőterületet, közben azt a gazdálkodó nem értékesítheti, nem adhatja bérbe. Ha a vállalt kötelezettségét megszegi, az az MVH légi ellenőrzései során is kiderül a földműves pedig szankciókra számíthat. Agrár környezetgazdálkodási területen szigorú előírások kötik meg, hogy egészségre nem káros vegyszerekkel, csökkentett műtrágyázással kell kezelni a területet, ha ezt a termelő nem teljesíti, elesik a támogatástól és teljes visszafizetésre kötelezhető.
Minden ország védi a földjét
2014 május elsejével lejár az uniós földvásárlási moratórium, s ekkor lép hatályba a földtörvény eladással kapcsolatos rendelkezése. A MAGOSZ főtitkára szerint jogi ütközés nem áll fenn. Azonban hozzáfűzte: „minden ország védi a földjét.” Magyarország földtörvénye nem példa nélküli, Ausztria és Szlovákia sem könnyíti meg az uniós állampolgárok földhöz jutását. Hazánkban a külföldi földvásárlónak a letelepedés mellett szakirányú végzettség és gyakorlat kritériumának kell megfelelnie.
Obreczán Ferenc nem ért egyet a kritikusokkal, akik az egy kézben összpontosuló állattenyésztésre és vetőmagtermelésre használt földterület csökkentése miatt a nagyüzemi gazdálkodást veszélyeztetve látják. Az 1800 hektárban maximalizált birtokméret nem feltétlen akadálya a sikeres működésnek, a termelői összefogás megoldást nyújthat.
Bár nem aratott osztatlan tetszést, december 31-ig módosítható a földtörvény, az érdekképviseletek továbbra is fogadják a lakossági javaslatokat. Azonban a MAGOSZ becslése szerint pozitív hatása máris érzékelhető: mozgásba hozta a földpiacot és az árak emelkednek.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 08. 10.