Földhaszonbérlet: egy szűk kör hatalmas summát tesz zsebre
Földhaszonbérlet: egy szűk kör hatalmas summát tesz zsebre
Forrás: sonline.hu2013. 04. 12.
Újabb parázs vitához vezethet a földügy: az állam 200 ezer hektárt hirdet meg haszonbérletre. A nagybirtokok arányát kívánja visszaszorítani a kormányzat a kis- és közepes gazdaságok javára, miközben seregnyi bizonytalansági tényező aggasztja a földből élőket.
– A földdel kapcsolatban az utóbbi bő 20 évben óriási aránytalanságok és torzulások alakultak ki – mondta ki Exner Zoltán, a megyei területi agrárkamara korábbi elnöke. – Szerte az országban olyanok is földhöz juthattak, akiknek az égadta világon semmi közük sem volt a mezőgazdasághoz. Egyes térségekben komoly méretű területekre tettek szert, néhány nagyobb tulajdonosi kör szinte az ujját sem mozdítja meg, s mégis évről évre hatalmas summát tesz zsebre. Nem értem: ha eleve ennyi kritika zúdul a földdel kapcsolatos elképzelésekre, akkor a döntéshozók miért tesznek még rá egy lapáttal" Félő, hogy a 200 ezer hektárból majd 100-150 ezer hektár egy szűk körhöz juthat, a maradék 50 ezer hektárt pedig a nehéz helyzetben lévő, amúgy is kisebb területen gazdálkodók kapják meg.
– Alapelvárás, hogy mindenkire egyforma szabályok vonatkozzanak, senki ne legyen kivételezett helyzetben – tette hozzá Exner Zoltán. – Fontosnak tartom azt is: valódi gazdálkodók jussanak földhöz és véletlenül se olyan jelentkező, akinek van néhány versenylova vagy esetleg gyorsan vásárol magának tíz birkát, a hivatalos papírokon állattartóként tünteti fel magát, s máris 100-150 hektárt nyer el. Azok kapjanak földet, akik mezőgazdaságból élnek, s ne a jó összeköttetéssel rendelkező szerencselovagok, akik közel vannak a tűzhöz. Az már látszik: egyesek étvágya igencsak megnőtt.
A hektáronkénti 230 euró körüli terület alapú támogatás – megfelelő birtokméret esetén – jókora, könnyen több millió forintnyi bevételt termel. Ez ugyanis évente jár. Ugye, nem csoda, ha megindul a verseny a még megkaparintható földekért" Azt hallani, hogy a mostani 200 ezer hektáros program után a közeljövőben várhatóan újabb területeket hirdetnek meg.
Kezdődik a választási kampány, utalt a miniszteri bejelentésre Göbölös György kadarkúti gazdálkodó. Úgy fogalmazott: ezer sebből vérzik a vidék, perifériára szorult a magyar parasztság. A gazdasággal, földdel kapcsolatos problémák már 2010-ben sem voltak ismeretlenek. Vajon miért nem akkor fogott ezek megoldásába a kormány, s ezt miért épp most, a voksolások előtt kezdi el" – vetette föl.
Tavaszi József, az ordacsehi Balaton Agrár Zrt. elnöke amondó: a rendszerből nem szabad kiragadni egy-egy részszereplőt, s azt a többiek rovására támogatni. Ez zsákutca.
– A mezőgazdasági struktúrában egyik elem a másikra épül, vagyis mindenkinek meg van a maga helye, szerepe – utalt a kis- és középbirtok kontra nagybirtok című szakmai vitára. – Rendkívül hasznos például a nagy kézimunkaerőt igénylő, magas hozzáadott érték előállítására alkalmas kertészet vagy az intenzív gyümölcstermesztés, amelyet nem lehet teljesen gépesíteni, de ugyanez mondható el a megfelelő technológiával felszerelt, nagy tételben termelő, helyben fontos munkaadónak számító nagyüzemekről is.
Társaságuk, mely minimális méretű állami területen gazdálkodik, tudatosan felépített, s időről időre megújított rendszert tart fenn. A növénytermesztésen kívül 200 hektáron szőlőt termesztenek, 240 hektárnyi halastóval rendelkeznek, vetőmag-előállításával foglalkoznak, s két és fél ezer hektáron integrációra is berendezkedtek. Tavaszi József a soron következő haszonbérleti programra utalva rámutatott: végre lesz tulajdonosa ezeknek a földeknek, ugyanis nincs annál rosszabb, mint amikor egy döntést hosszú időn át lebegtetnek. Bár a 200 ezer hektár csepp a tengerben, ezzel a világot nem váltják meg túl sokan...
Ha azt nem is, arra viszont jó lesz, hogy a szakmában már most megindulnak a találgatások. Ács József, a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének somogyi elnöke úgy érzi: örvendetes lenne végre tisztázni, hogy mi számít közepes-, illetve nagybirtoknak. A megművelt terület, az éves árbevétel, a termelési érték vagy más paramétereket is figyelembe vesznek"
– A részletekben bújik meg a kisördög – jegyezte meg. – A szakmában nyilván szinte mindenkit, így tagjainkat is foglalkoztat a föld sorsa. Annak ellenére, hogy a megyei szövetségben található 38 taggazdaság – melyek általában 700-1500 hektáron gazdálkodnak – magánföldet bérelnek.
Kíváncsiak voltunk a hivatalos álláspontra, az állami földhaszonbérlettel kapcsolatos kérdéseinkre csak hétfőre ígért tájékoztatást a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet.
Visszaszorítják a nagybirtok arányát
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a héten jelentette be: az idén 200 ezer hektárnyi, a tulajdonában álló földet hirdet meg az állam haszonbérletre, amely elsősorban a kis- és közepes gazdálkodóknak ad lehetőséget. A pályázatokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet írja ki még az év első felében, s az év végéig el is bírálhatják a kérelmeket. Azokat az állami földeket vonják a programba, amelyek bérleti szerződése 2017. március 31-ig jár le. A miniszter hangsúlyozta: „az a cél, hogy nagybirtokok arányát 20 százalékra szorítsuk vissza, a mostani 50-50 százalékos arány 80-20 százalékra módosuljon a kis- és közepes birtokok javára".
Hangzatos ígéretek
– Hogyan lesz a hárommillió sertés helyett hatmillió, ha a gyors döntések sok ember kedvét elvehetik a munkától" – utalt számos állattartó problémájára Exner Zoltán. – Szektorsemleges döntésekre van szükség, s nem elég szavakban ígérgetni a gazdálkodóknak, hanem forrást, pályázati lehetőséget is szükséges biztosítani. Politikai jellegűnek mondott döntések helyett szakmai számításon alapuló, az ágazat rövid- és hosszú távú érdekeinek megfelelő programokra van szükség. Nem elég ugyanis gyors elhatározásból néhány frappáns ötletet bedobni a köztudatba – lásd állattenyésztés –, a megvalósítás legapróbb részleteit is tisztességesen ki kell dolgozni.
– A földdel kapcsolatban az utóbbi bő 20 évben óriási aránytalanságok és torzulások alakultak ki – mondta ki Exner Zoltán, a megyei területi agrárkamara korábbi elnöke. – Szerte az országban olyanok is földhöz juthattak, akiknek az égadta világon semmi közük sem volt a mezőgazdasághoz. Egyes térségekben komoly méretű területekre tettek szert, néhány nagyobb tulajdonosi kör szinte az ujját sem mozdítja meg, s mégis évről évre hatalmas summát tesz zsebre. Nem értem: ha eleve ennyi kritika zúdul a földdel kapcsolatos elképzelésekre, akkor a döntéshozók miért tesznek még rá egy lapáttal" Félő, hogy a 200 ezer hektárból majd 100-150 ezer hektár egy szűk körhöz juthat, a maradék 50 ezer hektárt pedig a nehéz helyzetben lévő, amúgy is kisebb területen gazdálkodók kapják meg.
– Alapelvárás, hogy mindenkire egyforma szabályok vonatkozzanak, senki ne legyen kivételezett helyzetben – tette hozzá Exner Zoltán. – Fontosnak tartom azt is: valódi gazdálkodók jussanak földhöz és véletlenül se olyan jelentkező, akinek van néhány versenylova vagy esetleg gyorsan vásárol magának tíz birkát, a hivatalos papírokon állattartóként tünteti fel magát, s máris 100-150 hektárt nyer el. Azok kapjanak földet, akik mezőgazdaságból élnek, s ne a jó összeköttetéssel rendelkező szerencselovagok, akik közel vannak a tűzhöz. Az már látszik: egyesek étvágya igencsak megnőtt.
A hektáronkénti 230 euró körüli terület alapú támogatás – megfelelő birtokméret esetén – jókora, könnyen több millió forintnyi bevételt termel. Ez ugyanis évente jár. Ugye, nem csoda, ha megindul a verseny a még megkaparintható földekért" Azt hallani, hogy a mostani 200 ezer hektáros program után a közeljövőben várhatóan újabb területeket hirdetnek meg.
Kezdődik a választási kampány, utalt a miniszteri bejelentésre Göbölös György kadarkúti gazdálkodó. Úgy fogalmazott: ezer sebből vérzik a vidék, perifériára szorult a magyar parasztság. A gazdasággal, földdel kapcsolatos problémák már 2010-ben sem voltak ismeretlenek. Vajon miért nem akkor fogott ezek megoldásába a kormány, s ezt miért épp most, a voksolások előtt kezdi el" – vetette föl.
Tavaszi József, az ordacsehi Balaton Agrár Zrt. elnöke amondó: a rendszerből nem szabad kiragadni egy-egy részszereplőt, s azt a többiek rovására támogatni. Ez zsákutca.
– A mezőgazdasági struktúrában egyik elem a másikra épül, vagyis mindenkinek meg van a maga helye, szerepe – utalt a kis- és középbirtok kontra nagybirtok című szakmai vitára. – Rendkívül hasznos például a nagy kézimunkaerőt igénylő, magas hozzáadott érték előállítására alkalmas kertészet vagy az intenzív gyümölcstermesztés, amelyet nem lehet teljesen gépesíteni, de ugyanez mondható el a megfelelő technológiával felszerelt, nagy tételben termelő, helyben fontos munkaadónak számító nagyüzemekről is.
Társaságuk, mely minimális méretű állami területen gazdálkodik, tudatosan felépített, s időről időre megújított rendszert tart fenn. A növénytermesztésen kívül 200 hektáron szőlőt termesztenek, 240 hektárnyi halastóval rendelkeznek, vetőmag-előállításával foglalkoznak, s két és fél ezer hektáron integrációra is berendezkedtek. Tavaszi József a soron következő haszonbérleti programra utalva rámutatott: végre lesz tulajdonosa ezeknek a földeknek, ugyanis nincs annál rosszabb, mint amikor egy döntést hosszú időn át lebegtetnek. Bár a 200 ezer hektár csepp a tengerben, ezzel a világot nem váltják meg túl sokan...
Ha azt nem is, arra viszont jó lesz, hogy a szakmában már most megindulnak a találgatások. Ács József, a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének somogyi elnöke úgy érzi: örvendetes lenne végre tisztázni, hogy mi számít közepes-, illetve nagybirtoknak. A megművelt terület, az éves árbevétel, a termelési érték vagy más paramétereket is figyelembe vesznek"
– A részletekben bújik meg a kisördög – jegyezte meg. – A szakmában nyilván szinte mindenkit, így tagjainkat is foglalkoztat a föld sorsa. Annak ellenére, hogy a megyei szövetségben található 38 taggazdaság – melyek általában 700-1500 hektáron gazdálkodnak – magánföldet bérelnek.
Kíváncsiak voltunk a hivatalos álláspontra, az állami földhaszonbérlettel kapcsolatos kérdéseinkre csak hétfőre ígért tájékoztatást a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet.
Visszaszorítják a nagybirtok arányát
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a héten jelentette be: az idén 200 ezer hektárnyi, a tulajdonában álló földet hirdet meg az állam haszonbérletre, amely elsősorban a kis- és közepes gazdálkodóknak ad lehetőséget. A pályázatokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet írja ki még az év első felében, s az év végéig el is bírálhatják a kérelmeket. Azokat az állami földeket vonják a programba, amelyek bérleti szerződése 2017. március 31-ig jár le. A miniszter hangsúlyozta: „az a cél, hogy nagybirtokok arányát 20 százalékra szorítsuk vissza, a mostani 50-50 százalékos arány 80-20 százalékra módosuljon a kis- és közepes birtokok javára".
Hangzatos ígéretek
– Hogyan lesz a hárommillió sertés helyett hatmillió, ha a gyors döntések sok ember kedvét elvehetik a munkától" – utalt számos állattartó problémájára Exner Zoltán. – Szektorsemleges döntésekre van szükség, s nem elég szavakban ígérgetni a gazdálkodóknak, hanem forrást, pályázati lehetőséget is szükséges biztosítani. Politikai jellegűnek mondott döntések helyett szakmai számításon alapuló, az ágazat rövid- és hosszú távú érdekeinek megfelelő programokra van szükség. Nem elég ugyanis gyors elhatározásból néhány frappáns ötletet bedobni a köztudatba – lásd állattenyésztés –, a megvalósítás legapróbb részleteit is tisztességesen ki kell dolgozni.
Cikk megjelenésének dátuma: 2013. 04. 14.