A Népszava megkeresésére Ángyán József közölte, eddig semmilyen reakció nem érkezett a Fidesz, illetve a kormány részéről a nyílt levelében megfogalmazott aggályokra. Arra számít, a ma kezdődő gyulai kihelyezett frakcióülésen szóba kerülhet a mezőgazdaság helyzete is.
A szakpolitikus lapunknak elmondta, egyelőre nem születtek meg a mezőgazdaságot érintő, kétharmados sarkallatos törvények szöveges változatai: a földforgalmazási, az integrált mezőgazdasági termelésről szóló, valamint az üzemszervezési jogszabályok. Azokat látva lehet majd kialakítani a végleges véleményt.
"Az, hogy kétharamados sarkallatos joszabályként az "alaptörvénybe" emelték ezeket a törvényeket, talán az eddigi legsúlyosabb jelzés arra, hogy gyökeresen másfelé megyünk, mint amit hirdettünk, de majd meglátjuk, mit mernek a törvényekbe beírni. Innen még vissza lehetne fordulni, csak kérdés, van-e erre szándék, illetve hagynak-e mozgásteret a kormánynak bizonyos érdekcsoportok, amelyek 50 éves koncesszióra tehetnek szert" - figyelmeztetett az agrárszakember.
Ángyán nem zárta ki, hogy a kormány előbb államosítja, monopolizálja az integrációs rendszert, hogy azután koncesszióba adhassa tőkeerős integrátoroknak. Hozzájuk tartozik majd a teljes agrárkereskedelem, vetőmag, műtrágya, az áruforgalmazás, s ez utóbbi igen nagy üzlet - jegyezte meg Ángyán József. Hozzátette, a piaci viszonyok között az integrációs szerződések a kölcsönös előnyök alapján köttetnek, de ha egy monopol szervezet lép színre, egészen más helyzet alakul ki.
"Nem véletlen, hogy egész Európa a kis egységek építkezéséből kialakult szövetkezeti rendszert alkalmazza, amely a feldolgozás, értékesítés teljes vertikumát átfogja, és a nyereséget visszaosztja a szövetkezetet alkotó kis egységeknek, ellentétben az integrátorral"-tette hozzá Ángyán.
© 2013 Kié legyen a föld?