Azé a föld, aki megműveli
Azé a föld, aki megműveli
Forrás: teol.hu2012. 11. 13.
A tervek szerint az őstermelők 50, a magánszemélyek 300, a családi gazdaságok 500 hektárt birtokolhatnak, míg a társas vállalkozások legfeljebb 1200 hektáron gazdálkodhatnak.
– A földtörvény tervezetét a magyar mezőgazdaság felét kitevő társas vállalkozói kör rendkívül aggályosnak tartja, úgy érzik, hogy általa az a sajnálatos üzenet került megfogalmazásra, hogy nincs szükség rájuk – foglalta össze a megyei mezőgazdasági termelők szövetségének (TESZÖV) véleményét Maros Norbert titkár.
– A tervezet szerint a társas vállalkozások nem szerezhetnek tulajdont, ugyanakkor az előterjesztés meghatároz egy birtokméretet, amelynél nagyobb földhasználat nem engedélyezett. Emellett a társas gazdálkodóknak, az adott terület nagyságától függően foglalkoztatási kötelezettséget írnak elő, mely a családi gazdaságokra, őstermelőkre, egyéni vállalkozókra nem vonatkozik. Megítélésünk szerint a szabályozás nem hogy nehezíti, hanem ellehetetleníti a társas gazdaságok működését, tehát rendkívül diszkriminatív.
A tervezetben megfogalmazott korlátozásokkal a jogalkotó nem a foglalkoztatás növelését, hanem éppen az ellenkezőjét érheti el. Tekintettel arra, hogy az állattenyésztés nagy részét a társas vállalkozások végzik (a tejelő tehénállomány közel 90 százaléka, a sertés-anyakoca állomány közel 70 százaléka van a társaságok tulajdonában), a tervezett korlátozások megvalósulása az állatállomány jelentős csökkenésével járna – mondta Maros Norbert.
Varga András, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) megyei választmányának elnöke szerint ha a földműves vásárolhat csak földet, akkor egy adott körzetben 5-15 személy lehet csak a potenciális földbérlő, illetve földtulajdonos. Ezzel csökkennének a jelenlegi földbérleti díjak és a földárak. Ez nyilván szembe megy azzal az igénnyel, hogy európai színvonalú földárak alakuljanak ki nálunk is.
– Értem én, hogy a társas gazdaságokat akarják likvidálni a föld megszerzésének korlátozásával, de akkor mi legyen a jól felkészült műszaki, növényvédelmi gyakorlattal rendelkező dolgozókkal" – kérdezte az elnök.
– Miért nem bérelhet, vásárolhat a társaság dolgozója a földműveshez hasonló lehetőségekkel, hiszen legalább olyan kötődése van a földhöz mint az őstermelőnek, vagy a családi gazdának. Végig kell gondolni azt is, ha a társas gazdaságok a kieső földterület miatt jelentősen csökkentik termelésüket, akkor miből fogja azt pótolni az állam. Végezetül még annyit, szerencsére a föld nem ismeri az ideológiákat, és annak a kezébe simul és termel hasznot, aki okszerűen műveli – tette hozzá.
Az Alaptörvénybe is belevennének néhány elemet a termelők
Kővári László gazdálkodó, a szekszárdi közgyűlés pénzügyi és gazdasági bizottságának elnöke szerint minden érintett nagyon várta már az új földtörvényt. Az idő is sürgeti ennek elfogadását, hiszen 2014 tavaszától megszűnik az eddigi moratórium, mely a külföldiek földvásárlására vonatkozott. Ő úgy látja, az a jó, ha magánszemélyek tulajdona lesz a termőföld, és ezt, illetve a földbérletet kössék helyben lakáshoz.
Ugyanakkor még sok a kérdőjel, például vannak, akik nem hektáronként, hanem aranykoronánként jegyeznék a földhasználatot.
Kérdés még a földbérlet idejének, az erdőterületek nagyságának a meghatározása, a földbizottságok felállítása, feladataiknak a kijelölése, illetve a föld élethivatás szerű művelése is vitát gerjeszt. Ez utóbbinál előfordulhat, hogy a tulajdonos elhunyta után az élethivatás szerű művelést nem lehet elvárni az örökösöktől, akik lehet, hogy más megyében élnek és más foglalkozást választottak.
– A termelők közül sokan támogatnák, hogy az Alaptörvénybe kerüljön bele a földdel kapcsolatban, hogy magánszemély és helyben lakó lehet csak a tulajdonos – tette hozzá Kővári László.
Cikk megjelenésének dátuma: 2012. 11. 15.